Édes teher
Újabb kutatások bebizonyították, amit a tapasztalt anyák már régóta tudtak, hogy szülővel és gyermekkel valami jó dolog történik, ha a gyermeket sokat hordják.
Csecsemők fejlődésével foglalkozó specialisták, akik keresztül-kasul utazták a világot különböző csecsemőgondozási módszereket figyelve, újra és újra azt találják, hogy azok a kisbabák, akiket különböző textíliából készült babahordozóban szállítanak, sokkal nyugodtabbak, és minden szempontból jobban fejlődnek, mint azok, akiket kiságyban, járókában tartanak, és babakocsiban szállítanak. A modern szülők szeretnének mindent megtenni gyermekük fejlődésének érdekében, ugyanakkor gyakran elfoglaltak. A baba hordása feloldja ezt az ellentmondást.
A hordozás valószínűleg a vesztibuláris rendszerre tett hatásával nyugtatja meg a kisbabát.
Ez a rendszer a belsőfülben helyezkedik el, és három kicsiny, más-más irányú "vízmértékből" áll. Az ezekben a kis "vízmértékekben" levő folyadék minden mozdulatnál nekicsapódik a rendszert bélelő parányi szálacskáknak, amik azután idegi impulzust adnak az izmoknak az egyensúly megőrzése érdekében. A magzat vesztibuláris rendszere roppant érzékeny, és rengeteg inger éri, hiszen a magzat szinte állandóan mozgásban van. A kisbabák számára a mozgás a normális életforma, nem a nyugalom.
A hordott babáknak a tanulásban is előnyük van.
Az a baba, akit hordanak, kevesebbet sír, és több időt tölt csendes nyugalmi állapotban. Ez az az állapot, amelyben a babák leginkább fogékonyak környezetükre, aktívak, kísérletezőek. Ezért lehetséges, hogy - amint azt néhány kutató megfigyelte - a hordott kisbabák éberebbek, jobban figyelnek a vizuális- és hangingerekre.
A hordozás humanizálja a babát.
A hordott baba jobban megismeri szüleinek az arcát, lépéseik ritmusát, hangját, szagát. A hordott babák bensőséges kapcsolatban vannak a szüleik világával, mert részt vesznek abban, amit ők csinálnak. Az a baba pl., akit édesanyja mosogatás közben hord, mélységében hallja, szagolja, látja, tapasztalja a felnőtt világot. Röviden: a baba nagyobb mértékben van kitéve annak, és bevonva abba, ami körülötte zajlik. Természetesen a szülőknek időnként le kell tenniük a kisbabát. Valójában fontos, hogy kiegyensúlyozottan közelítsük meg ezt a fajta szülői stílust. A baba hordása azt jelenti, hogy figyelembe véve azt, hogy milyenek is a babák valójában, megváltoztatjuk a hozzáállásunkat. Lehet, hogy egy első gyermekes szülő úgy gondol a csecsemőre, mint egy fotóalbumban látott képre: csendesen fekszik a kiságyban, passzívan bámulja a felfüggesztett játékokat, időnként fel kell venni, megetetni, játszani vele, aztán visszatenni. Azt gondolhatják, hogy csak azért kell időnként kötelességszerűen felvenni, hogy elég hosszú időre lecsendesítsük ahhoz, hogy megint le lehessen tenni. A babahordozás elve ezt megfordítja. A babákat az idő nagy részében hordják, és csak alvás idejére teszik le, meg azért, hogy a szülő a saját igényeit is kielégíthesse. A "letett" babák megtanulják, hogy sírniuk kell azért, hogy felvegyék őket. A "hordott" babák sírás helyett megtanulják testbeszéddel jelezni, ha le akarnak kerülni. A hordozás mennyisége természetesen csökken a baba korának és motorikus képességeinek fejlődésével. Ugyanakkor még egy kisgyermeknek is vannak olyan periódusai, amikor felkéredzkedik, és azt akarja, hogy szorosan tartsák. A kisbabák különbözőek, vannak sírós babák, akik gyakran megfeszítik magukat, mintha hátraszaltót akarnának csinálni. Nekik is nagyon hasznos a hordozás.
Egy biztonságos indulás az életbe...
...ami még a felnőttkorban is hat!
- Miközben hordozzuk a babát, az összes kommunikációs eszközével észlelni tudja az őt gondozó embert:
- a mozgási ingereken keresztül - az egyensúlyszerv már a születés előtt teljesen kifejlődött. A hordozás ingerli ezt a szervet, ami pozitívan hat az agyfejlődésre. Emellett a hordozás ritmikus mozgása nyugtató hatású.
- a bőrkontaktuson keresztül - az intenzív kapcsolat az egész gyermekkorban jelentős.
- a szagláson keresztül - a baba már néhány nappal a születése után meg tudja különböztetni az anya illatát mások illatától., így csak karban vagy a testen "tudja", hogy hol van!
- a tekinteten keresztül - a csecsemő kb. 22,5 cm távolságra lát élesen, így csak akkor látja a gondozó ember arcát és mimikáját, ha az karban tartja vagy a testén hordozza.
- és persze a hallásán keresztül - a csecsemővel kommunikáló ember ösztönösen magasabb hangon beszél hozzá, mert ez a picihez igazított hangszín. Amellett, hogy szoros a beszéd általi kapcsolat is a gondozó és a hordozott baba között, a hordozott baba már korán hallja és ezáltal tanulja az emberek közti mindennapi kapcsolattartás mesterségét.
A hordozás támogatja a stabil szülő-gyermek-kötődést. Ez a szociális kompetenciák normális fejlődésének legfontosabb alapja. A stabil szülő-gyermek-kötődés az alapja annak, hogy félelemmentes legyen a környezet észlelése és kutatása. Nem lehet túlértékelni a bizonságos kötődés hatását a gyermek szocializációjára és az egész személyiségfejlődésére, ami még a felnőttkorban is hat!